A nemzetközi munkaerő-piaci környezetben növekszik a munkavállalói kiszolgáltatottság kockázata

A közvetítők által toborzott külföldi dolgozók nagyobb kiszolgáltatottsággal szembesülhetnek, mint a hazai munkavállalók. Magyarországon magas az ukrajnai dolgozók kiszolgáltatottságának kockázata.

Az átláthatatlan alvállalkozói láncok − beleértve a közvetítők vagy kölcsönzők által történő, határokon átnyúló foglalkoztatást − a visegrádi (V4-es) országokban, így Magyarországon is növelik a munkavállalók kiszolgáltatottságát és a jogsértések kockázatát. A visegrádi országok közötti civil szervezetek által megvalósuló „Towards stronger transnational labour enforcement cooperation on labour migration” című projekt a munkaalapú migráció mintáit és a visegrádi országokban dolgozó külföldi, főleg ukrajnai munkavállalókat érő jogsértéseket térképezi fel, a munkaügyi hatóságok, illetve a különböző civil szervezetek közötti, hazai és nemzetközi együttműködés megerősítésének érdekében.

A kölcsönző általi munkavállalás jó lehetőség lehet annak, aki nem folyamatosan, hanem időszakosan, például egy-egy hónapot szeretne dolgozni, és társadalmi helyzetéből, illetve munkaköréből kifolyólag ezt megteheti. Magyarországon azonban a munkát vállalók inkább közvetítők által, kényszerből lesznek kölcsönzött munkavállalók, vagy alvállalkozók által foglalkoztatottak, mert más módon nem találnak munkát. A külföldiek, különösen harmadik országbeliek munkavállalása ilyenkor további függőségekkel is járhat.

A magyar munka világában gyakori a munkavállalói bizonytalanság, a kiszolgáltatottság, mely a kölcsönzés keretében történő foglalkoztatás, illetve az úgynevezett alvállalkozók térnyerésével tovább erősödött. A kiszolgáltatottság tipikusan abból fakad, hogy nem az irányítja a munkavégzést, akivel a munkavállaló munkaviszonyban áll, hanem egy harmadik szereplő: szélesebben értelmezett kölcsönzés például a diák- vagy szociális szövetkezeti foglalkoztatás, illetve a kiszervezés vagy az alvállalkozón keresztüli foglalkoztatás is. A munkavállaló ezekben a konstrukciókban nem fogja tudni mindig beazonosítani, hogy ki a tényleges foglalkoztatója − mondta dr. Dudás Katalin munkajogi szakértő a projekt magyarországi nyilvános eseményén, 2018. március 7-én a Gólya Közösségi Ház és Szövetkezeti Presszóban.

A rendszerváltáskor a nagy állami vállalatok megszűnését követően jelent meg a tömeges munkanélküliség. Sok munkát kereső azóta sem tudja, „merre menjen”, tájékozatlan a saját jogait illetően és nem tudja érvényesíteni az érdekeit − mondta Medvedovszkyné dr. Mikula Gabriella, a Fővárosi Kormányhivatal III. Kerületi Hivatalánál működő Munkavédelmi és Munkaügyi Főosztály vezetője.

A 2012-ben hatályba lépett új Munka Törvénykönyve tovább „rugalmasította” a foglalkoztatás garanciális feltételeit, például a munkáltatónak elég négy nappal korábban szólnia, hogy változik a munkaidő-beosztás, és mégis be kell menni dolgozni, több túlórát lehet elrendelni, a munkáltató számára pedig könnyebbé vált a felmondás is. A munkaerő-kölcsönzés lényege, hogy a munkáltató a „munkaerő-piaci szolgáltatást” nyújtó ún. kölcsönbe adó cég − neki kell kifizetnie a bért, illetve befizetni az adókat és járulékokat, a munkavégzés ugyanakkor az ún. kölcsönvevő cégnél történik, amely szolgáltatási díjat fizet a kölcsönbe adónak a munkavállalókért „cserébe”. Tarsoly Imréné Mária, a Vasas Szakszervezeti Szövetség szakértője kifejtette: a munkaerő-kölcsönzés 2001 óta van jelen Magyarországon, és a multinacionális vállalatok térnyerésével gyökeresedett meg. A Vasas szakszervezet hangsúlyos feladata a munkavállalói csoportok függőségének a csökkentése − így a kölcsönzött dolgozóké is. A szakszervezeti kezdeményezés korábban akár a megfelelő jogszabály megfogalmazásában, kifogásolásában, a gyakorlat ellenőrzésében és a problémák felvetésében, akár alapszervezeti szinten konkrét munkavállalói csoportok megszervezésében valósult meg. Utóbbi azonban csak a szakszervezet szervezési területére korlátozódik, azaz ott, ahol szakszervezeti alapszervezet jött létre.

A kölcsönbe adó cégek általi foglalkoztatáshoz hasonlóan, a külföldiek foglalkoztatása vagy a hazai dolgozók kiküldetése az EU más országaiba (posting) is egyre jelentősebb Magyarországon, de a visegrádi országokban is. Miközben a nemzeti munkaerőpiacok egyre nemzetközibbé (transznacionálisabbá) válnak, a munkavállalók gyakran a megfelelő, igényeiket kielégítő védelmi háló hiányában a jogaik, jogosultságaik sérülésével, illetve társadalmi bizonytalansággal szembesülnek. Magyarországon a harmadik országbeli állampolgárokat munkavállalási engedélyhez kötött határozott idejű munkaszerződéssel foglalkoztatják. Ehhez illeszkedik a munkavállalási engedély érvényessége is, ami miatt ők még jobban függnek a munkáltatótól. A kölcsönzött ukrán munkavállalók körében általános az információhiány és a tájékozódás nehézsége, még a bérek és a pótlékok kérdéskörében is. További probléma, hogy bár a munkáltatónak szállást kell biztosítania a dolgozóknak, a szállás akár tízágyas szobákat és lepusztult körülményeket is jelenthet. Sok Magyarországon kölcsönzöttként dolgozó ukrán állampolgár a függőség és kiszolgáltatottság ellenére is elégedett, mert ahhoz képest, amiből jöttek, sokkal jobbak a körülmények és a fizetés. Medvedovszkyné dr. Mikula Gabriella szerint a magyar munkavállalók Nyugat-Európában sokszor szintén nem tudják jogaikat úgy érvényesíteni, mint a helyi munkavállalók. A jelenség, és ami mögötte van, ugyanaz – mondta.

A magyar és külföldi kölcsönzött munkavállalókat is érintő probléma, hogy sok cég illegális módszerekkel próbálja „megúszni” a járulékfizetést. A személy- és vagyonőrzés, illetve a takarítás területén előfordul például, hogy háromhavonta újabb kölcsönző cégeket hoznak létre, amelyek mindig új munkaszerződéseket kötnek, bejelentik a munkavállalók biztosítotti jogviszonyát, de a járulékokat már nem fizetik be, így a munkavállalók elesnek többek között a nyugdíjtól vagy az anyasági támogatásoktól. Mindez azonban csak jóval később derül ki, amikor már nagy a baj: „nem egy esetben fordultak hozzánk nyugdíj előtt álló emberek, akiknek nem volt meg a szolgálati idejük, de utólag már nem tudunk rajtuk segíteni” – mondta Medvedovszkyné dr. Mikula Gabriella. Hozzátette: sokszor vidéki vagy külföldi területekről alkalmaznak munkavállalókat, ahol a legkiszolgáltatottabb helyzetben vannak az emberek a munka hiánya vagy az alacsony bérek miatt. Az egyenlőtlen felek között létrejövő munkaviszonyra jellemző, hogy gyakran rettenetes körülmények között szállásolják el a kiszolgáltatott dolgozókat, illetve színlelt kölcsönzéssel, papírok nélkül foglalkoztatják őket, fizetést pedig végül nem kapnak.

Az eseményen elhangzott, hogy versenyképességet hosszú távon nem lehet a visszaélés lehetőségét magában hordozó foglalkoztatásra építeni, arra a gyakorlatra, amely Magyarországon is sok ágazatban elhatalmasodott. Annál inkább szem előtt kellene tartani a munkavállalói érdekeket, képességeik fenntartását és előmozdítását. Az alacsonyabb jövedelmű, kiszolgáltatott külföldi munkavállalók esetében fontos, hogy akár a hazai, külföldön dolgozók, akár a külföldi, Magyarországon dolgozók olyan védelmi hálót, előzetes felkészítést és folyamatos tájékoztatást kapjanak, amelyek megfelelően segítenék alapvető jogaik és érdekeik érvényesítését. Mindehhez együttműködésre van szükség a megfelelő állami és munkafelügyeleti szervek, illetve civil szervezetek és szakszervezetek között, mind hazai, mind nemzetközi környezetben.

További információ: A „Towards stronger transnational labour enforcement cooperation on labour migration” (STRONGLAB) projekt magyarországi részét az AnBlokk Kultúra- és Társadalomtudományi Egyesület valósítja meg. A projekt keretében egy kutatással egybekötött magyarországi esettanulmányt jelent meg, „Ukrán kölcsönzött dolgozók az elektronikai ágazatban” címmel. A kiadvány ingyenesen letölthető a https://anblokkegyesulet.wordpress.com/category/kiadvany oldalról. A kiadvány bemutatójára 2018. március 7-én került sor a Gólya Közösségi Ház és Szövetkezeti Presszóban. A bemutatót pódiumbeszélgetés követte, melynek résztvevői dr. Dudás Katalin, munkajogi szakértő, Medvedovszkyné dr. Mikula Gabriella, a Fővárosi Kormányhivatal III. Kerületi Hivatalánál működő Munkavédelmi és Munkaügyi Főosztály vezetője, és Tarsoly Imréné Mária, szakszervezeti szakértő voltak. Az esemény moderátora Szépe András volt.

A projektben részt vevő konzorciumi partnerek a Multicultural Center Prague (Csehország), a Fundacja Nasz Wybór (Lengyelország), a Centrum pre výskum etnicity a kultúry (Szlovákia) és a Charitable Foundation Zaporuka (Ukrajna), valamint az AnBlokk Kultúra- és Társadalomtudományi Egyesület.

A „Towards stronger transnational labour enforcement cooperation on labour migration” (STRONGLAB) projekt a Nemzetközi Visegrádi Alap és a Holland Királyság Külügyminisztériuma támogatásával valósul meg.


További információ, kapcsolat: anblokk.egyesulet@gmail.com.

Letöltés: adobe-pdf-document-icon

“Ukrán kölcsönzött dolgozók az elektronikai ágazatban – Esettanulmány: Magyarország” című kiadvány bemutatója

Tovább a Facebook eseményhez >>

Tovább a projekthez >>

Ukrán kölcsönzött dolgozók az elektronikai ágazatban

anblokk_header

A projektről

A “Towards stronger transnational labour enforcement cooperation on labour migration” (STRONGLAB) projekt a Nemzetközi Visegrádi Alap és a Holland Királyság Külügyminisztériuma támogatásával valósul meg.

A STRONGLAB projekten belüli tevékenységek a munkaalapú migráció mintáit, illetve a külföldi dolgozókat érintő jogsértéseket vizsgálják a V4-es országokban, Ukrajnára, mint küldő országra fókuszálva. A célunk, hogy naprakész információt nyújtsunk a munkavállalói jogok megsértéséről és a közvetítői gyakorlatokról, illetve hogy lehetséges jogorvoslatokat/megoldásokat javasoljunk. Továbbá, a projekt erősíteni szeretné az együttműködést és a tapasztalatok megosztását a munkaügyi felügyelőségek, a civil szervezetek és más, a külföldi dolgozóknak segítséget nyújtó szereplők között, hogy ezáltal erősödjön a munkavállalói jogok védelme és érvényesítése.

A projekt konzorciumi partnerei a Multicultural Center Prague (Csehország), a Fundacja “Nasz Wybór” (Lengyelország), a Centrum pre výskum etnicity a kultúry (Szlovákia), az AnBlokk Kultúra- és Társadalomtudományi Egyesület (Magyarország) és a Charitable Foundation “Zaporuka” (Ukrajna).

Jelen tanulmány a “Towards Stronger Transnational Labour Enforcement Cooperation on Labour Migration” (STRONGLAB) című, a Nemzetközi Visegrádi Alap, illetve a Holland Királyság Külügyminisztériuma által támogatott projekt részeként készült.

A tanulmányban szereplő gondolatokért és véleményekért a projekt szerzői vállalják a felelősséget. A Nemzetközi Visegrádi Alap és a Holland Királyság Külügyminisztériuma nem tartozik felelősséggel értük, sem azokért a gondolatokért és véleményekért, amelyek bármilyen további felhasználásukból származhatnak.

A részletes projektleírás letölthető itt (.pdf), további információk találhatóak itt.

A kiadvány

Az Olena Fedyuk és Meszmann T. Tibor által készített “Ukrán kölcsönzött dolgozók az elektronikai ágazatban” című tanulmány a “Towards Stronger Transnational Labour Enforcement Cooperation on Labour Migration” (STRONGLAB), a Nemzetközi Visegrádi Alap, illetve a Holland Királyság Külügyminisztériuma által támogatott projekt részeként készült.

A tanulmány ingyenesen letölthető:

WEB-HU-1

Ukrainian Temporary Agency Workers in the Electronics Sector

anblokk_header

About the project

“Towards stronger transnational labour enforcement cooperation on labour migration” (STRONGLAB) project is funded by the International Visegrad Fund and the Ministry of Foreign Affairs of the Kingdom of the Netherlands.

STRONGLAB’s activities analyse patterns of labour migration and rights violations of migrant workers in the V4 countries with a focus on Ukraine as a sending country. We aim to provide up-to-date information on labour rights violations and intermediary practices and suggest possible remedies. Furthermore, the project aims to strengthen cooperation and experience sharing among labour inspections, NGOs and other actors providing assistance to migrant workers to strengthen protection and enforcement of labour rights.

The project consortium includes Multicultural Center Prague (Czech Republic), Fundacja “Nasz Wybór” (Poland), Centrum pre výskum etnicity a kultúry (Slovakia), Anblokk Kultúra- és Társadalomtudományi Egyesület (Hungary) and Charitable Foundation “Zaporuka” (Ukraine).

This publication has been produced as part of the “Towards Stronger Transnational Labour Enforcement Cooperation on Labour Migration” (STRONGLAB) project, financed by the International Visegrad Fund and the Ministry of Foreign Affairs of the Kingdom of the Netherlands.

Responsibility of ideas or opinions expressed in this publication lies with the authors of the publication. The International Visegrad Fund is not responsible for those ideas or opinions nor for any use that may be made of them.

Read the full project description here (.pdf), for more information click here.

The study

Our forthcoming study entitled “Ukrainian Temporary Agency Workers in the Electronics Sector” written by Olena Fedyuk and Tibor T. Meszmann was produced as part of the “Towards Stronger Transnational Labour Enforcement Cooperation on Labour Migration” (STRONGLAB) project, and financed by the International Visegrad Fund and the Ministry of Foreign Affairs of the Kingdom of the Netherlands.

Download the study here:

WEB-EN-1

Press release: The new MKC Prague project seeks better enforcement of labor law across borders

On 28 and 29 April, the first meeting of the international project that responds to an increase in labor migration to Central Europe took place in Prague. Its participants were experts and representatives of non-governmental organizations from the Visegrad Group countries and Ukraine.

Its major component, a joint research, will explore the experiences of Ukrainian and other foreign workers in the Czech Republic, Hungary, Poland and Slovakia. It will also focus on strengthening cross-border cooperation between labor inspectorates and other organizations that can help strengthen the position of foreign workers in the European labor market. Migration of workers from Ukraine, according to various sources, ranges from 1.5 to 4.5 million people.

Researcher Viktoriya Volodko pointed out at the Prague meeting that roughly half of all Ukrainian migrants work in Russia and another half in the EU countries (V4, Germany, Italy, Spain, Greece, Portugal). Furthermore, the main occupation of many Ukrainian labor migrants is the construction of buildings. The main topics of the research include a comparison of roles and functions of employment intermediaries in individual countries and in selected economic sectors.

On 24 and 25 November 2017, a conference will be held, bringing together representatives of research teams from all participating countries as well as representatives of labor inspectorates.

The project will run until mid-2018.

More information about the project and related news can be found on the website of the Multicultural Center Prague:

Http://mkc.cz/en/projects/stronglab

Contact person: Hedvika Janečková, hedvika.janeckova@mkc.cz

The project is funded by the International Visegrad Fund and the Ministry of Foreign Affairs of the Netherlands – http://www.visegradfund.org, http://www.minbuza.nl.

Source: migrationonline.cz

Térképváltás

December 11-én csütörtökön 5 órakor a Sirályban (Bp., VII. ker. Király utca 50.) Térképváltás című számával bemutatkozik az anBlokk folyóirat.

Tartalomjegyzék

terkepvaltas1

Egy folyóirat színre lép

A lapbemutatón színpadra lépnek a cikkek szereplői és beleszólnak a róluk írt szövegekbe. A cikkek így megmozdulnak, és tovább íródnak majd a színpadon:

Bródy János elmondja, hogy szerinte a rendszer kritikája vagy legitimációja volt-e az István a király, és hogy mit gondol, ma vajon micsoda?

Pigniczky Réka saját filmjén keresztül mutatja meg, hogy miként válhat valaki Amerikában a magyarnál is magyarabbá, és mit keres ebben ’56?

Melegh Attila szociológus pedig kifejti, hogy hol van az a bizonyos „kelet-nyugat”, és miért máshol, mint a „centrum és periféria”?

A színpad jelenetei megidézik az első szám központi problémáját, a rendszerváltást. Vagyis, hogy miért (nem) volt rendszerváltás 1989-ben? Miért (ne) lett volna? Miért nem mindegy, hogy volt vagy nem volt, hogy mikor (nem) volt, és hogy mi volt az, ami (nem) volt. Hogyan lehet kérdés a rendszerváltás még mindig, illetve mindig újra?

Más mérföldkövek kereséséhez hasonlóan a rendszerváltás “megtalálása” azért lehet sarkalatos kérdés, mert meg akarunk bizonyosodni arról, hogy “hol” tartunk azon az úton, amelynek két másik sarokpontja a “honnan” és a “hová”. Így alakul át a rendszerváltás térképváltássá. Ezen keresztül pedig átjárhatóvá válnak olyan terepek is, mint a rockopera, a film, a pszichiátria, az iskola, a világzene vagy a tudomány.

Szívesen látjuk nézőnkként és olvasónkként a Sirályban (Király utca 50.), december 11-én, 5 órakor. (További infó: Horváth Judit +36 70 6215155)

Az anBlokk szerkesztői: Berkovits Balázs, Deme János, Éber Márk Áron, Gagyi Ágnes, Horváth Kata, Kovai Cecília, Kovai Melinda, Laczó Ferenc, Oblath Márton, Pulay Gergő, Zombory Máté.

Katalizátor-díj 2012 jelöltje az anBlokk: Közéleti Tudományos Magazin

Portál: http://katalizatordij2010.blog.hu
A Katalizátor-díj alapítója: tranzit.hu

“Az anBlokk : Közéleti Tudományos Magazin szerkesztőségi munkáját a közéleti tudományosság elve szervezi, a közéleti nyilvánosságban felmerülő társadalmi kérdésekhez újszerű megközelítésekkel, elemző állításokkal kíván hozzászólni, megfelelő tudományos megalapozottsággal.”

>>Tovább